2009. június 30., kedd

Hosszútávú Magyar Bajnokság 2009. Kincsesbánya Gúttamási körök

Kicsit megkésve, de itt a beszámoló.
Elérkezett a Magyar Bajnokság, melynek eredménye a sokadik helyen is fontos valamennyire az embernek, hiszen ez a Hosszútávú Országúti Magyar Bajnokság...1 héttel ezelőtt bejártuk a pályát, mentünk rajta 5 kört, valóban nem túl nehéz pályáról volt szó, egyetlen emelkedővel, az sem túl meredek, 2-3%-os, majd egy hasonló húzódással, utána egy nagy lefelé, majd 1-2 kisebb púp, sík, majd a célegyenes, ami szintén enyhén emelkedett.
A célom az volt, hogy top 10-ben végezzek, ez nagyjából reális volt, bár idén több a "profi", akiket alapállapotban magam elé számolva kiszorulok a 10-ből.
A verseny hete egy "fél-laza" hét volt, én ezt "pihenőnek" nevezném, bár így visszanézve meglehet, hogy több volt annál. Az elmúlt hétvége két versenye után (Aranycsengő, ahova nyerni, de min. top3-ban végezni mentem, de végül 8. lettem, majd a Kis Kupa, ahol szakadt az eső, majd alábbhagyott, úgyhogy inkább stéhereztem egy keményet a Volvo mögötti igen kevés szélárnyékban) kedden mentem 2,5 órát tempoban, Tahi, rév, ez volt a könnyű edzés. Szerdán bemelegítés a Szigeten, kis SST, majd Gellérthegy, először 333 watton fel (könnyű volt) majd 3 perc VO2max, itt az eddigi legjobb érték jött ki, 427 W, utána felmentem még 1x küszöbön, aztán a Váron át haza. Rövid, de velős másfél órás edzés, 280 W NP - ez volt a ráhongoló edzésem a másnapi balatonfüredi kritkóra.
Pénteken lementünk tehát Balatonfüredre és részt vettünk a Bianchi kritériumon, ahol bár igazán jól éreztem magam a fos idő ellenére és sokkal bátrabban mentem a pályán jóhényány tapasztalt versenyzőnél, sikerült az utolsó sorból rajtolnom és valamiért nem vagyok képes felfogni, hogy azonnal maxon kell menni ilyen versenyen, különben behozhatatlan foghíj lesz - így is lett, az első kanyarnál már vagy 50 méteres lyuk tátongott. 2 kört mentem szinte egyedül csutkán és éreztem, hogy erős vagyok, de hiába, akik addig voltak körülöttem, már lemorzsolódtak, előttem ment egy kisebb csoport, ahol a Vasi és a Zoli voltak, kb. 50 méter volt köztünk és még 1 kör kellett volna, hogy rájuk felérjek, azonban akkor kiszólitott a motoros, mert 20 percen belül voltunk és már jött az eleje... Ha felérek, semmivel sem lett volna jobb a helyzet, mert azt a kis csoportot is kiszólították. Versenyben csak a Viktor, Szoba, Berek maradt, a 9. és a 10. helyet csípték meg. Az első 10 perc, tekintve hogy leginkább egyedül mentem, 368 W NP lett, nem alacsony..mégsem elég semmire, ha egyedül vagy.
Szombaton "átmozgató" ezdés, ami mivel a többiekkel mentem, megint több lett, mint amennyinek lennie kellett volna, 2 órás edzés, 62 km, 135 TSS,helyenként pár erősebb rángatózással és némi tempóval, volt egy 356 W-os 5 perc illetve egy 327-es 10 perc, amikor a Viktorral fingattuk egymást.
Visszatérve az OB-ra, így érkeztem meg nagyjából kipihenten (de nem tökéletesen frissen, mert mostanában nem tudok jókat aludni) Kincsesbányára, szerencsére a rajt du. 1-kor volt. Jó párás, rohadék meleg idő, ahogy szeretem.
Éreztem, hogy jól vagyok, pillekönnyű lábak, szaladt a bicaj a rövid bemelegítés alatt - majd a verseny alatt is.
A verseny számomra elég eseménytelenül telt, ugyanis emberünk, Rónaszéki Balázs a második körben kialakult elmenésben egyedüli fradistaként benne volt. Innentől mezőnyben biciklizés volt, néhány nehezebb pillanattal - többször megszakadt előttem a sor, asszem a 3. vagy a 4. körben felfelé, itt jó sokáig egyedül húztam, majd a jobbkanyar után a lankás végéig tempóztunk páran, hogy visszaérjünk az elejére. Ez volt a verseny szinte egyetlen nehezebb része, illetve amikor leszakadt az ég, véget ért a remek idő, sártengerben mentünk lefelé, a lejtmenetben megint előttem szakadt meg a sor és megint kellett kepeszteni egyet. Az utolsó két kör beszélgetős tinglitangli volt, majd a mezőnysprinten későn kapcsoltam (mint mindig), ezért csak 5.-ként érkeztem, pedig ha a Viktorra rakom a kereket, pont 10. lettem volna - ezt a helyet Steig Gábor foglalta el, akit nem egyszerű lesprintelni.
Nem nagyon fáradtam el, bár azért nem voltak gyengék annyira az adatok: 4 óra 11, 156 km, 291 W NP, 346 TSS (!!!) az eddigi legnagyobb, 3400 kJ munka, 984 méter szint. A véghajrá figyelemreméltó, ugyanis itt volt egy 741 wattos fél perc. Biztosan nem mentem lassan, mert sokan előbb kezdték meg és amikor kihullottak, egészen szar helyről jöttem jóval előbbre, a Viktor mögött haladó 4 főre majdnem felértem - így végül 13. lettem.


Eredménylista

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2009. ÉVI ORSZÁGÚTI BAJNOKSÁGA
HUNGARIAN CHAMPIONSHIPS 2009. - ROAD RACE / ELITE MEN
6/28/2009

Rendező/Organiser: MAGYAR KERÉKPÁROS SZAKÁGI SZÖVETSÉG/HUNGARIAN CYCLING FEDERATION
Helyszín/Locality: KINCSESBÁNYA, HUNGARY
Versenytáv/Distance: 157,50 km
Átlagsebesség/Average speed: 39,446 km/h

Sn. UCI code Name Team Time
1. 3 HUN19860621 CZIRÁKI István Betonexpressz 2000 - Limonta 3:59:34 1
2. 18 HUN19810325 CADOR Rida Atlas-Romer\'s Haus Bäckerei 3:59:34 2 +0:00:00
3. 2 HUN19760628 ARANY Gábor Betonexpressz 2000 - Limonta 4:01:26 3 +0:01:52
4. 6 HUN19880623 LOVASSY Krisztián Betonexpressz 2000 - Limonta 4:01:36 4 +0:02:02
5. 25 HUN19810519 RÓNASZÉKI Balázs FTC Merida ReVO2lution 4:03:41 5 +0:04:07
6. 46 HUN19800916 SZEGHALMI Bálint Tusnad Cycling Team 4:03:41 6 +0:04:07
7. 26 HUN19760831 SZÓRÁDI Balázs FTC Merida ReVO2lution 4:04:19 7 +0:04:45
8. 28 HUN19750225 BOHÁCS Roland Giant Gyömrő 4:10:31 8 +0:10:57
9. 22 HUN19720928 SPECZIÁR Viktor FTC Merida ReVO2lution 4:11:32 9 +0:11:58
10. 43 HUN19741007 STEIG Gábor Szekszárdi KSE 4:11:32 10 +0:11:58
11. 8 HUN19771228 BARTHA Gergely Alföld KSE 4:11:32 11 +0:11:58
12. 7 HUN19670224 TISZA Zoltán Betonexpressz 2000 - Limonta 4:11:32 12 +0:11:58
13. 27 HUN19760828 WERDERITS Ádám FTC Merida ReVO2lution 4:11:32 13 +0:11:58
14. 16 HUN19831004 TÓTH Gábor Atlantis Casino KSE 4:11:32 14 +0:11:58
15. 42 HUN19760613 HEMMERT János Szegedi KSC 4:11:32 15 +0:11:58
16. 35 HUN19791005 LENGYEL Gábor Kommuna-org 4:11:32 16 +0:11:58
17. 40 HUN19820209 ISPÁNKI Balázs Postás SE 4:11:32 17 +0:11:58
18. 49 HUN19740724 KISKÓ Gábor Atlantis Casino KSE 4:11:32 18 +0:11:58
19. 12 HUN19661018 HEGYMEGI István Atlantis Casino KSE 4:11:32 19 +0:11:58
20. 15 HUN19720110 SZABÓ Tamás Atlantis Casino KSE 4:11:45 20 +0:12:11
21. 1 HUN19800410 MADARAS Zoltán Betonexpressz 2000 - Limonta 4:11:56 21 +0:12:22
22. 4 HUN19780122 GARAMSZEGI László Betonexpressz 2000 - Limonta 4:12:07 22 +0:12:33
23. 21 HUN19750828 BERKESI András FTC Merida ReVO2lution 4:12:17 23 +0:12:43
24. 48 HUN19810306 KISS Gergely Tusnad Cycling Team 4:12:17 24 +0:12:43
25. 24 HUN19780404 MÜLLNER Zoltán FTC Merida ReVO2lution 4:12:17 25 +0:12:43
26. 5 HUN19780408 IVANICS Gergely Betonexpressz 2000 - Limonta 4:12:17 26 +0:12:43
27. 19 HUN19841227 KUSZTOR Péter Atlas-Romer\'s Haus Bäckerei 4:13:06 27 +0:13:32
28. 9 HUN19790803 NAGY Gyula Alföld KSE 4:27:09 28 +0:27:35
29. 31 HUN19800806 TÓTH Attila Go Fast-Bike Express DNF 29
30. 32 HUN19820924 VIZER Barnabás Go Fast-Bike Express DNF 30
31. 37 HUN19860611 PANKÁSZ Imre Pécsi Junior DNF 31
32. 38 HUN19830323 CSER Gábor P-Nivó CMH Team DNF 32
33. 39 HUN19700830 HREBLAY Jenő P-Nivó CMH Team DNF 33
34. 30 HUN19780310 PÉK Gyula Go Fast-Bike Express DNF 34
35. 23 HUN19710911 MERŐ Csaba FTC Merida ReVO2lution DNF 35
36. 45 HUN19801112 LENGYEL Tamás Tusnad Cycling Team DNF 36
37. 10 HUN19850930 VERINKA Tamás Alföld KSE DNF 37
38. 11 HUN19840610 FEKETE Dániel Atlantis Casino KSE DNF 38
39. 29 HUN19820508 CSER Gábor PCCC DNF 39
40. 14 HUN19820302 PÉCELI Pál Atlantis Casino KSE DNS 40
41. 17 HUN19771107 TÖRÖK Zoltán Atlantis Casino KSE DNS 41
42. 20 HUN19861210 BALOGH Dávid Csepel SZSC DNS 42
43. 33 HUN19730605 BALOGH Csaba Kommuna-org DNS 43
44. 34 HUN19760418 KÓNYA Tamás Kommuna-org DNS 44
45. 36 HUN19781218 ÖRDÖG Krisztián Kommuna-org DNS 45
46. 41 HUN19711114 HROTKÓ Csaba Siófoki KSC DNS 46

Nevezett/Entered: 46
Indult/Started: 39
Limiten belül/Arrived inside limit: 00
Érkezett/Arrived: 28
Kizárva/Disqualified: 0


Kincsesbánya, 2009.06.28

2009. június 24., szerda

Depeche Mode koncert Puskás stadion 2009

Mivel megint elbambultam és azt hittem, hogy 2010-ben lesz legközelebb DM koncert itthon, hétfőn du. lettem figyelmeztetve, hogy kedden koncert - szomorú, de soha nem voltam még DM-en, mert mindig nyáron voltak itt és én nem voltam itthon - most azonban semmiképp nem akartam kihagyni, ugyanis a koncerteknél kevés jobb dolog van a világon, pláne ha olyan zenekar lép fel, ami ennyire fontos, így hétfőn meg is vettünk a Tesóval és a Mikivel 3 last minute jegyet, ugyan teljes áron, küzdőtérre.
Egész gyerekkoromat végigkísérte a DM, amikor általánosba jártam, a kultusz a tetőfokán volt, nálunk az osztályban még a zenekari tagok alteregi is megvoltak: Türkössy Zsolt volt Dave, Fehér Samu volt a Martin, Sibriczky Gyula (egyébként vezérrajongó) volt Alan, és a Fletch asszem Győrfi Jenő volt. Jómagam nem akartam beállni persze a sorba, és vállaltan mode-os lenni, mint mindenki más, de természetesen rohadtul tetszett a darkos synth zene, hiszen akkor (12 évesen) már a gépzene felé húztam a Commodore 64 miatt :-)
Házibulikon az Enjoy the silence-ra a Pinti hatalmas súlyemelő karjaival Dave-féle pörgést nyomatott, egyszer jól nyakonb*szott véletlenül egy szerencsétlen kiscsajt (jót röhögtem), az első komoly tapizós lassúzások pedig a Question of Lust-ra mentek.
Tegnap 35000 ember gyűlt össze esőgyanús-később függönyesőre forduló időben. Előzenekar a Zagar volt, akik nagyon nem szóltak jól. Egyrészt szerintem összesen két jó számuk van, az egyik a nemtudomacímét a Sziget klipp alatt szól, a másik pedig a közös együtténeklésre alkalmas Wings of Love. Az első számok új szerzemények voltak, mert nem ugrottak be az albumról és igen szarok voltak, túl tömény volt, rossz volt a keverés, "nem jött át". Ők játszottak a színpadon, a nézők pedig egy másik síkon hallgatták, de függöny volt közöttünk. Yonderboi-os '70-es évek Karel Svoboda francia filmzene-szerű riffek alatt általában jó groove-ok, rajta még gitárművészkedés, billentyűmunkálás és folyamatosan az iszonyú ciki scratch, néha pedig még ének is. SOK. Nagyon. A scratch-et pedig egyszerűen fel nem foghatom, minek erőltetni. '82-ben amikor a nigrók scratch versenyeket rendeztek, biztosan nagy poén volt, de 2009-ben beleerőltetni a zenébe az idegesitő csikorgást gáz. Ki a szar mondja azt, hogy "hú, de jó ez a scratchelés, milyen ügyesen csinálja és milyen jól szól!"?
Utolsó szám természetesen a Wings of Love volt, ha lehet még bénábban szólt, mint az albumon, és nagyon nem húzott a groove az elején, aztán amikor vokállal betöményedett, egy kicsit jobb lett, de ez sem jött át teljesen.
Ennyit Zságerről, térjünk át a DM-re. Minimál színpad, Kraftwerk-vonal, 4 fekete noname custom dupla szinyóállvány, tekintélyes dobszett. Hátul óriásprojektor és 2 oldalt 1-1 kisebb. A számok alatt mentek a vizuálok, keverve színpadképekkel, amik helyenként iszonyú jól néztek ki, amolyan DM-es kontrasztos fekete-fehér Anton Corbijn művészfotó stílusban.
Szegény Dave és Martin nagyon rosszul néznek ki, mindkettő olyan volt, mintha rosszul is lenne. Dave nemrég műtéten esett át, tehát érthető, de kicsit szomorú volt nézni, milyen erőtlenül mozgott, az álvánnyal pörgés már nagyon messze volt a régitől. Vicces rossz buzi bemozgásokat is csinált, az poén volt. Martin végig nagyon keserves arcokat vágott, Fletchről pedig egyértelműen kimondtuk a Tesóval, hogy az egy lame dude - ő a szigorút adta végig, laboratóriumi mérnök külső okosszemüveggel, terpeszállás, néha egy- vagy két kéz az égbe lendül. Rajtuk kívül volt még a dobos, illetve egy kakukktojás, egy göndör, nagyon nem spektakuláris ember, akit azonnal elneveztünk "görögnek", olyan bárzongorista típus, vagy esetleg jazz-zenekar tagja - tudott zongorázni.
Martin nagyon szépen énekelt, Dave sem volt annyira vészes, érdekes módon a videókon utólag hamiskás, élőben nem volt feltünő.
A számokra abszolút nem lehetett panaszunk, volt minden, ami kell, egy valamit kivéve, de azt előre tudtam, hogy kimarad, a World in my eyes, ami egy zseniális szám, az egyik legnagyobb, de valahogy elkerülte a siker. (mellesleg Fletch kedvence is :-)
Az új albummal kezdtek, ha jól emlékszem az In Chains-szel. Mindegyik jobban szólt, mint az albumon, kaptunk egy kis extrát. Nem kellett sokat várni a Wrong-ra, ami nagyon odab**ott. Innen nehéz lett volna végig emelni a hangulatot, úgyhogy jött egy lankadt blokk, a Jezabel-lel, aztán elkezdtünk nagyon emelkedni: Walking in my shoes, In your room, mind súlyosak voltak, asszem itt már elkezdett durván szakadni az eső, de rohadtul nem érdekelt senkit, sőt egy különleges feeling és videoklipként örökre rögzült a fejemben, ahogy a kezek egyszerre kaszáltak a függönyesőben és mindenki együtt üvöltötte a szöveget - bár sokan nem voltak tisztában tökéletesen az eredeti szövegkönyvvel, de sebaj :-)
A Never let me down again szintén nagyon odavert, itt már komoly ugrálás volt, a Stripped gyönyörűen kezdődött, mivel hatalmas ópusz, de a ritmusa sajnos nem húz annyira, ezért nem volt olyan átütő erejű, azonban természetesen az Enjoy the Silence-nél mindenki teljesen bevadult - ha jól emlékszem ezután levonultak, utána jött az első visszataps.
Visszatérésük után elhangzott a Master and Servant, ami nem a kedvencem, de jó volt, asszem az I Feel You is itt volt, majd amit a végére tutira megtippeltünk, a Personal Jesus. Ezt aztán mindenki ordította egyszerre, ki tudja hány "ricsárd táccs fész" hangzott el akkor ott.
A koncert egy nagyon meghitt Martin acappella "Waiting for the night"-tal zárult, bensőséges és nagyon maradandó pillanatok voltak ezek.
A koncerten 90% százalékban az én generációm volt jelen, 30-40-ig. Nagyon furcsa volt, hogy ekkora nézőszámot kiad csak ez a generáció és hogy mennyien érzik ezt a brilliáns hangzásvilágot, amit a DM teljesen egyedüliként kialakított - jóllehet a Kraftwerk-hangzás indította őket útjukra és szinte minden számukban fel lehet fedezni ezeket a hideg harmóniákat, azért ének tekintetében messze-messze túlszárnyalták mestereiket, nem beszélve arról, hogy a mainstream-be is betörtek, ha jól emlékszem 200 millió eladott lemezzel.
A XX. század egyik legnagyobb zenekara. 2010-ben ha itt vagyok, természetesen megint megyek.

RTL video link:
http://www.rtlbulvar.hu/video/60505

2009. június 22., hétfő

A mentális fáradtság valóban rontja a fizikai teljesítményt

J Appl Physiol 106: 857-864, 2009. First published January 8, 2009;

Mental fatigue impairs physical performance in humans
Samuele M. Marcora, Walter Staiano, and Victoria Manning
School of Sport, Health and Exercise Sciences, Bangor University, Bangor, Wales, United Kingdom
Submitted 4 October 2008 ; accepted in final form 5 January 2009

Mental fatigue is a psychobiological state caused by prolonged periods of demanding cognitive activity. Although the impact of mental fatigue on cognitive and skilled performance is well known, its effect on physical performance has not been thoroughly investigated. In this randomized crossover study, 16 subjects cycled to exhaustion at 80% of their peak power output after 90 min of a demanding cognitive task (mental fatigue) or 90 min of watching emotionally neutral documentaries (control). After experimental treatment, a mood questionnaire revealed a state of mental fatigue (P = 0.005) that significantly reduced time to exhaustion (640 ± 316 s) compared with the control condition (754 ± 339 s) (P = 0.003). This negative effect was not mediated by cardiorespiratory and musculoenergetic factors as physiological responses to intense exercise remained largely unaffected. Self-reported success and intrinsic motivation related to the physical task were also unaffected by prior cognitive activity. However, mentally fatigued subjects rated perception of effort during exercise to be significantly higher compared with the control condition (P = 0.007). As ratings of perceived exertion increased similarly over time in both conditions (P <>

2009. június 21., vasárnap

Finom muzak: Minilogue - Animals cd2

A Minilogue nevű svéd produkciót régóta ismerem és szeretem, bár az elmúlt pár évben olyan zenéik jöttek ki, amiket elég hamar töröltem meghallgatás után. Az Animals album esetében és is hasonló volt a helyzet, mert az album 2 cd-ből áll és ebből csak a cd2-t, az ambient albumot tartottam meg - ez azonban zseniális és egyre jobban szeretem. Helyenként "igazi ambient" tehát vegytiszta és ritmusszekciótól mentes, úsztatós, az a track pedig pl. ahol kellemes, nyugtató hangon beszél az ember ("animals with no eyes, yet not blind"), igazi chill out, rádióban véletlenül hajnalban meghallod és azt mondod, hű de okos zene típus. Az elmúlt két hétben jónéhányszor relaxáltam délután vagy aludtam el este erre az albumra. Egyébként az album mellé egy 80 perces DVD is készült.



2009. június 19., péntek

FTC Merida ReVO2lution Csapatbemutató

Tegnap szerény keretek között, még annál is szerényebb érdeklődő-számmal, de a szokásos jó hangulatban lezajlott a hivatalos csapatbemutatónk a Pálvölgyi-barlangnál.
A cikk sok helyen megjelent, legtöbbjük egyforma, azonban a Nemzeti Sport cikkjében van egy ilyen sor: "A munkát Stefan Kramer szakosztályelnök, Bodnár József igazgató és Hóbor Lajos vezetőedző – mindhárman az FTC egykori kerékpárosai – irányítja." - hahaha. A 3 névből csak Hóbor Lajos az, aki végez munkát, a másik két embert még csak nem is láttam életemben..


http://www.telesport.hu/Hirek/2009/06/18/18/Bemutatkozott_az_FTC_Merida.aspx
http://bikemag.hu/magazin/hirek/bemutatkozott-az-ftc-merida-revo2lution-csapata
http://bringahirado.hu/cikk-bringa-fradi_bemutato_a_palvolgyi_barlangban_-23916
http://www.nemzetisport.hu/kerekpar/kerekpar-bemutatkozott-az-ftc-merida-bringas-csapata-241979.html

2009. június 17., szerda

Balfékeskedés a Giant kupán


A tavalyi jó szereplésem után (életem első sikeres szökését ezen a versenyen hoztam össze, melyből végül hárman végeztünk a top 5-ben a csapatból) reménykedtem benne, hogy idén is sikerül dobogós helyezést elérni a Giant kupán. Az igen nagy létszámú mezőny ellenére néhány főt leszámítva őszintén szólva csak a saját csapattársaimtól tartottam :-) - mert ugye nincs mindig egyetértés.. Sajnos engem továbbra is ver az Isten keményen, hiába voltam jó formában, a rajtnál a több száz fős sor végére zavartak néhányunkat, akik be akartunk pofátlakodni az első sorba (véleményem szerint ez normális, tekintve hogy az élmezőnyhöz tartozunk), valamilyen regisztrációt emlegettek, ami hátul történik. Semmilyen regisztráció nem volt, viszont a több száz fős mezőny a rajt után már iszonyúan megnyúlt és ráadásul sikerült azt a hibát elkövetnem, hogy kistányéron indultam, noha tudtam, hogy problémák vannak az átdobómmal, mert ha túldobja a láncot, akkor az beszorul a hajtókar és a lánctányéron lévő bütyök közé, utána meg kell állni és ki kell rángatni, aztán ha sikerül pár perc múlva, akkor lehet olajos kézzel fogdosni a fehér kormányszalagot... Mondanom se kell, itt elszállt az egész verseny, mert mire a láncot felraktam (hiába sikerült egész gyorsan), a mezőny eleje már kb. 1 km-re volt tőlem, s mint később megtudtam, valami furgon segítségével alaposan belendült az eleje.. Ennek eredménye képpen majd egy órán keresztül nyélen mentem, amolyan egyéni időfutam stílusban, kb. 80 ember mellett mentem el, végül egy kisebb csoport beállt mögém, amely csoportból 1-2 fő hajlandó volt munkát végezni, így volt némi forgás. Mivel ez egy oda-vissza pálya, a fordítóhoz közeledve megláttam, hogy milyen messze van az eleje, az siralmas volt. Fordulás után pofaszeles rész, innen még 1-2x meghúztam a sorunkat, csak hogy azért edzzek még, aztán teljesen feladtam és végigmentem nyugalomban, sőt, még a végén kb. 15 km-rel a cél előtt, csak hogy még az ág is húzzon, lelukadtam hátul, szingós gumival, ami igen ritkán lyukad ki - ehhez képest múlt héten az első, most meg a hátsó..

folyt. köv

2009. június 14., vasárnap

Legedás Tour emelkedők és a hozzájuk tartozó adatok


Íme egy remek táblázat, csak egy dolgot nem tudok, hogy ki(k)nek a teljesítményei vannak benne...

2009. június 11., csütörtök

Greg Lemond lemond-ott a kerékpársportról

Egy érdekes előadás keretében mondja el a nagy Greg Lemond, hogy miért nem érdekli a továbbiakban a kerékpársport. Elmeséli, hogy miért nem tetszik neki az elmúlt 1,5 évtized versenyzése, ahol "robot" stílusban versenyeznek, nem lihegnek, emelkedőkön beszélgetnek felfelé, nincs már dráma és szenvedés. Előjön az Armstrong téma is, elmeséli, amikor nemtetszését fejezte ki Armstrong Dr. Ferrari-val való kapcsolata miatt, ugyanis az ő idejében már Dr. Ferrari arról volt ismert, hogy nagyon gyorsak lettek az emberek a keze alatt, de nem azért, mert új csúcsszuper edzésprogramjai voltak, inkább ismert "trükköket", majd elmondta, hogy amikor 1994-ben találkoztak és Lemond bicaján SRM wattmérő volt, Ferrari megkérdezte, hogy az micsoda? Erre Lemond: ez egy wattmérő eszköz. "És az mire jó?" "Hát, hogy lássam, fejlődök-e, mikor kell pihenni, edzeni, stb." - majd konstatálta, hogy Dr. Ferrari nem egy sztáredző, hanem csak egy hematológus..
http://www.playthegame.org/conferences/play-the-game-2009/on-demand-streaming/presentation-by-three-time-tour-de-france-winner-greg-lemond.html

Muzak: Massive Attack - Obelisk (2008)


Érdekes, erről az albumról nem is tudtam, nem is hallottam még, de azért itt van pár link:
http://letitbit.net/download/9bffd68f543c470/Massive_Attack___Obelisk__2008_.rar.html
vagy
http://depositfiles.com/ru/files/f3oep6bzm
http://depositfiles.com/ru/files/6o5vmfxpg

2009. június 8., hétfő

Tour de Pelso beszámoló


A szezon egyik legnagyobb attrakciója a Pelso, egyrészt mivel 200 km-es táv nincs más magyar versenyen, másrészt irdatlan embertömeget vonz - idén 1400 induló volt. A többi versenyről is ismert "kemény mag" helyezkedik el az A depoban, ugyanis szerencsére a különböző képességű (saját megitélés szerint) versenyzőket egymástól elválastva indítják - ettől függetlenül egészen a Balaton déli partjának végén (Keresztúr?) található emelkedőig, sőt még Keszhelyig is, életveszélyes emberekkel kell viaskodni a mezőnyben, a könyöklőtől kezdve a rekumbens bicikliig, a térdigérő-kompressziós-zokniban-camelbakkal-a-hátán-tekerőtől a szembeszélben egyedül 100 méterig probálkozóig mindenféle figura volt.
Számomra a Pelso nem volt kiemelt fontosságú verseny, mert valahogy úgy éreztem, nem igazán fekszik, de mivel az utóbbi 2 hétben végre pihentem és már csütörtökön lementünk többen a Balatonra, a pénteki átmozgatáson már éreztem, hogy jó erőben vagyok, így elkezdtem a top 10-re aspirálni, ami azért a Pelso-n jó helyezésnek számít.
A déli parton erős szembeszélben kezdtük meg a versenyt, jó hosszú lassúrajttal, ami már eléggé idegtépő volt, aztán nem sokkal az éles rajt után, még fel sem ébredtem szinte, amikor a Berek odaszólt, hogy a Viktor már elől van - szempillantás múlva már a Berek is ott volt. Azt már láttam, amikor a Simon Balázs felment, illetve a Merő Csabi, aki vitte magával azt a cseh gyereket is, aki a legveszélyesebb volt az egész mezőnyben és hajszálhíjján meg is nyerte a versenyt, csak fél kerékhosszal kapott ki. Az idei Pelso-n a legnagyobb káosz volt a csapaton belül, amit valaha megéltem, megint rájöttem, hogy senki nem képes önzetlenül versenyezni, mindenkit csak az érdekel, hogy ő jó helyen végezzen. Én annyit szerettem volna elérni, hogy ha már ez a szökés kialakult és van elől 4 fradista, akkor legalább szakadjak el a mezőnytől, esetleg érjek fel az elejére, vagy elsőként érjek be a szökés után - erre minden reális esély meg is volt és mindent meg is tettem: miután az első kerék defektemet a Zoli profi kisérésének köszönhetően hamar elhárítottuk (a kerék egyébként az után eresztet le, hogy az ügyetlen lánykák a frissitőállomáson eldobták a flakonokat, amikor fel akartuk venni őket, és az egyik nekirepült a keréknek, nem tudom mit okozott, de a kerék leeresztett, még szerencse, hogy szingó, ezért tudtunk találni egy megfelelő helyet a cserére) a Balaton nyugati végére való ráfordulás után folyamatosan próbálkoztam, majd Keszthely után már az északi parton, hátszél szituációban újra nekiálltunk Steig Gáborral és kb. fél órát kepesztettünk, szépen dolgozva, 47-50 körüli tempoban, így végre sikerült rendesen eltávolodni a mezőnytől. Mire alaposan megfingattuk magunkat, felért ránk ha jól emlékszem 4 ember, köztük a Vasi és Török Zoli, ennek örültünk, mert jó munkásemberek érkeztek, innentől bekapcsoltunk, nagyon szép lánctalpban egyszerre a mezőny és az elmenés között féltávra kerültünk, (menetközben pár ember cserélődött, mert a Török Zoli elfáradt, helyette a Horváth Zoli felugrott ránk, az elmenéshez képest a 3 perc hátrányból rövid időn belül már csak másfél perc különbség maradt, úgy lökettük neki. Én nagyon jól éreztem magam, a fél óra duó forgás és az utána következő lendületes lánctalp sem fárasztott ki, szerintem sokan egyetértenek a sorunkból, hogy talán a legerősebbeket én vezettem (a fotókon is meg lehet nézni az arcokat), Amikor az igen hosszúra nyúlt elmenés mögötti kocsisorra már majdnem felértünk, egyszercsak megjelent a Szoba, aki sikeresen hozott magával két embert az Atlantis Casinoból, Hegymegi Istvánt és ???, innentől volt elcseszve az egész versenyünk, a belünket kihajtottuk, hogy felérjünk az elejére és ez majdnem sikerült is, ehhez képest megjött a Szoba, aki kiadta a parancsot, hogy mostantól egy métert sem megyünk, ellenben neki nagyon fontos volt ránk felugrani és hozni magával olyan embereket, akik később tekintve hogy sokkal pihentebbek voltak, szépen kiszorítottak minket a top 10-ből - egyébként a mi üldözősorunkban sokszor elhangzott, hogy "szólni kéne a Szobának, hogy ne húzza fel a mezőnyt", én többször leállítottam ezeket a felhangokat, mondván hogy ő nem csinálja ezt, itthon azonban az X-iont féle képeket nézve tökéletesen látni, hogy mi történt, úgyhogy Szobulusz, ez nagyon el lett cseszve. Nekem, akinek kevés eredménye van még, igazán jól jött volna még egy top 10 is, így a 14. helyemet biztosan nem fogom megemlíteni sehol, hiába volt 1400 induló.
Valamiért a Szoba szerint ha mi felértünk volna az elejére, akkor nem született volna Fradi győzelem - én ezt akkor sem és most sem értem, miért ne lett volna jó, hogy az egész csapat ott van elől, én hajlandó vagyok fingatni magam ameddig bírom, sőt, amikor nincs tét mert az a feladat, hogy mást segítsünk, amíg bírjuk, akkor nem spórolunk, így lehet igazán veretni. Ha tartjuk a tempot, vagy csak egyszerűen tisztességesen folytatjuk a lánctalpat, akkor talán az első 5 főre is felérünk, ugyanis még így is, hogy tinglitangli gurulgászás volt a Szoba megérkezése után és a mezőny látótávolságra megközelített minket, bekebeleztünk több embert, akik az elejéről szakadtak le, sőt, mindössze a Specziár, Merő és Borbély tudtak beállni az utolsó kilométerekre. K
isebb problémák csak Siófok közelében a dombokon jelentkeztek, amikor a Postás és a Casino-s versenyző (Ispánki és Kriskó?) után eredtem, de a vádlim elkezdett cincogni, ezért inkább hagytam ezt az erőfeszítést, de fél perc múlva újra egyben volt a sor - egyébként a verseny legnehezebb része ez volt, a déli partra fordulástól a befutóig, itt a megmaradt 10 fős sor alaposan szétszivatta egymást. Azok, akik felértek ránk, sőt beverkedték magukat a top 10-be, főleg ennek köszönhetik a sikerüket. Pihenten a mezőnyből a mi sorunkra, amikor már vészesen közel voltunk, könnyű volt felugrani, miután mi végigforogtunk majd 100 km-t, könnyű volt minket lekerülni a végén. Így történhetett, hogy mégegy Postás versenyző felért ránk, valamint két szegedi fiatal is jött, akik nagyon pattogtak, majd az akarattyai dombon leszakadtak. A verseny után nem beszéltük át az eseményeket, hiszen a csapat nyert, Rónaszéki első lett, Berek 3., továbbá a Szoba és a Specziár Viktor is a top 10-be került - azonban a Vasi és én mindenképpen megérdemeltük volna, hogy valahol a 6. és 10. hely között helyezkedjünk el, ezt azonban elszúrták nekünk, örülhetek, hogy nekik a hatszázadik jó helyezésük mellé bejött mégegy, és bánkódhatok, hogy nem adatott meg a harmadik szezonomban előkelő top 10 helyezés a Pelso-n... Mindegy, nyeltem már eleget, kibírtam, belefér ez is. Egy biztos, a jövőben jobban átgondolom, mikor és hogyan leszek csapatember.
Á propos, néhány adat: 117 CTL-lel, +26 TSB-vel versenyeztem szombaton, és vadállat voltam. Semmi izomfeszülés, talán először voltam pihent február óta. Küszöbmenéskor a pulzusaim a rendes küszöbpulzusom volt (179-181 BPM). A verseny a maga 348 TSS-ével, 5:09, 202.7 km, IF 0.81, 259 watt NP, 3920 kJ munka, az eddigi legnagyobb "training stress", amit 1 napon gyűjtöttem - főleg mivel 200 km-t utoljára tavaly mentem ugyanitt.

2009. június 4., csütörtök

Hétvégén Tour de Pelso

Kicsit befosott az idő, de azért nincs túl hideg. Szombaton az ominózus 200 km-es Balaton körüli Tour De Pelso-n áll rajthoz az egész csapat. Ez a verseny nagyon kinőtte magát, idén már valami amatőr világkupa futam részévé is vált, több mint 1000 nevezővel.
Elég bánatos az idő, de páran már lent vannak, úgyhogy lehet, hogy én is lemegyek ma vagy legkésőbb holnap Balcsira.
Reméljük idén nem lesz semmi gebasz, nem fogunk beszorulni kakaszínű zoknis kaskalák közé :-)

2009. június 2., kedd

Mely izmokat használjuk pedálozáskor?

Zseniális post és szemléltető ábrák arról, hogy mely izmunk milyen mértékben dolgozik pedálozáskor

Forrás: cozybeehive.blogspot.com







Uniqueness of interval and continuous training at the same maintained exercise intensity

Gorostiaga EM, Walter CB, Foster C, Hickson RC.

College of Kinesiology, University of Illinois, Chicago 60680.

The present study sought to evaluate the inconsistencies previously observed regarding the predominance of continuous or interval training for improving fitness. The experimental design initially equated and subsequently maintained the same relative exercise intensity by both groups throughout the program. Twelve subjects were equally divided into continuous (CT, exercise at 50% maximal work) or interval (IT, 30 s work, 30 s rest at 100% maximal work) training groups that cycled 30 min day-1, 3 days.week-1, for 8 weeks. Following training, aerobic power (VO2max), exercising work rates, and peak power output were all higher (9-16%) after IT than after CT (5-7%). Vastus lateralis muscle citrate synthase activity increased 25% after CT but not after IT. A consistent increase in adenylate kinase activity (25%) was observed only after IT. During continuous cycling testing the CT group had reduced blood lactate (lab) levels and respiratory quotient at both the same absolute and relative (70% VO2max) work rates after training, while the IT group displayed similar changes only at the same absolute work rates. By contrast, both groups responded similarly during intermittent cycling testing with lower lab concentrations seen only at absolute work rates. These results show that, of the two types of training programs currently employed, IT produces higher increases in VO2max and in maximal exercise capacity. Nevertheless, CT is more effective at increasing muscle oxidative capacity and delaying the accumulation of lab during continuous exercise.

PMID: 1748098

2009. június 1., hétfő

Jáccasz?

Az alábbi hanganyag, amit a Berek telefonjáról hallottunk először még Banja Luka-n, mára hatalmas népszerűségre tett szert a csapaton belül, olyannyira, hogy szinte minden szava szállóige lett és az elmúlt hétvégén ilyen stílusban beszéltünk többen egymással, tagolatlanul, hangsúlyozás nélkül, AZONAL, JÁCCASZ, ilyenkor dadogsz, FASZI és a többi zseniális elem sűrű használatával. Nem gondoltam volna, hogy Erdélyben ennyire kőkemény a paintball maffia, hogy ez a bizonyos Gábor "Udvarhelyen" terjeszteni merészelt puskát, golyót a Német Zsolt engedélye nélkül és emiatt AZONAL "sávban" akarják feloldani, illetve ha ezen túl szeretne golyót, akkor kap fejbe. Nem oké, K.O.