Augusztus 3-án jött ki az új GU mix album, ami azért érdekes, mert James Lavelle csinálta, aki az UNKLE tagja. Meghallgatjuk oszt meglássuk, milyen. Nem fejlődnek az utóbbi években a progressive, deep és hasonló stílusok..
part1
part2
Ja és majd töröld le, ha meghallgattad..
UPDATE: meghallgattam, többször is. Szomorúan konstatálom, hogy az UNKLE végleg elment ebbe a rettentő fejfájós masszás britpop hangzásba, így az albumra bepasszírozott UNKLE számok nem tetszettek. Az első albumon az 5-6-7 számok körül van némi hallgatható, bár ezek olyan régiek, mint amikor kb. abbahagytam a prog zenék hallgatását, Nathan Fake - You Are Here , James Holden - 10101 Radiohead - Reckoner (James Holden Remix) , ezután megint beindul a rettentő fejfájós rész, buzeránsénekléssel (Layo & Bushwacka! - Life2Live (UNKLE Surrender Sounds Session #1) az ezt követő részben van néhány finomabb track, egészen az utolsó előtti számig, amikor megint rettentő vonítást hallhatunk.
A második CD sokkal inkább ínyemre való: egy nem-annyira-kellemetlen-denemistúljó UNKLE intro és blokk után egész jó kittyegős minimal-deep dalok következnek, először a System 7 Spacebird (Dubfire Deep Space Remix) aztán feltehetően a csíra-bulik nagy kedvence, (mivel hallottam már rádió spotban szerepelni), mindenképpen kiemelkedő mű következik - főleg a mai igen fos progressive/deep felhozatalban - a Radio Slave - Grindhouse (Dubfire Terror Planet Remix). Ezt eltalálták, már a mini-mixen felfigyeltem erre a számra, sőt, ez volt az egyetlen, ami a minimixben jó zene volt. Innentől jó zenék következnek, Mark Broom - Tewnty Nine 2009-es remixe majd Fergie - Break In, na ez igazán atom, teperős-zakatolós, helyenként felsíró spacey sweep-pel (középtájon a kiállásnál hallható akkordozás hasonlít a 1,5 éve készülő de hamarosan talán befejeződő Kraftwerk - Robots remixem akkord stack-jára :-)) A következő szám egy régi kedves ismerős, pont egy másik Lavelle mixben hallottam, az Atmospherics-ben: Chelonis R. Jones - Deer In The Headlights (Radio Slave Remix) - ezek a Radio Slave-ék nagyon érzik a hangzást. Erre a trackre nagyon ügyesen lett rámixelve Gavin Herlihy - Machine Ate My Homework-ja, ami egy finom arpeggiot tartalmazó "küzdelmi" zene, ezután pedig Holden kietlen, magárahagyatott hangzásának egyik jobb darabja, a The Wizard következik, a maga kis mesebéli dallamocskájával. Kár volt az utolsó szám elé beerőltetni mégegy fejfájdítást, mert a Mystery Jets - Two Doors Down Duke Remont feldolgozásában igazi gyöngyszem, valódi albumzáró. Szerencsére az eredeti számhoz, amit most hallgattam meg a Youtubeon, nincs semmi köze, viszont olyanra sikerült, mint egy régi UNKLE zene..kellemes szomorkás melódia, gitárriff, kórus, a szétszórt elhaló chip-bleepekből kialakuló szép arpeggio pedig kiba**tt zseniális! ...nagy, nagy kár, hogy BÁCSIÉK inkább rockzenészek akartak lenni..
Íme az album legértékesebb zenéje:
part1
part2
Ja és majd töröld le, ha meghallgattad..
UPDATE: meghallgattam, többször is. Szomorúan konstatálom, hogy az UNKLE végleg elment ebbe a rettentő fejfájós masszás britpop hangzásba, így az albumra bepasszírozott UNKLE számok nem tetszettek. Az első albumon az 5-6-7 számok körül van némi hallgatható, bár ezek olyan régiek, mint amikor kb. abbahagytam a prog zenék hallgatását, Nathan Fake - You Are Here , James Holden - 10101 Radiohead - Reckoner (James Holden Remix) , ezután megint beindul a rettentő fejfájós rész, buzeránsénekléssel (Layo & Bushwacka! - Life2Live (UNKLE Surrender Sounds Session #1) az ezt követő részben van néhány finomabb track, egészen az utolsó előtti számig, amikor megint rettentő vonítást hallhatunk.
A második CD sokkal inkább ínyemre való: egy nem-annyira-kellemetlen-denemistúljó UNKLE intro és blokk után egész jó kittyegős minimal-deep dalok következnek, először a System 7 Spacebird (Dubfire Deep Space Remix) aztán feltehetően a csíra-bulik nagy kedvence, (mivel hallottam már rádió spotban szerepelni), mindenképpen kiemelkedő mű következik - főleg a mai igen fos progressive/deep felhozatalban - a Radio Slave - Grindhouse (Dubfire Terror Planet Remix). Ezt eltalálták, már a mini-mixen felfigyeltem erre a számra, sőt, ez volt az egyetlen, ami a minimixben jó zene volt. Innentől jó zenék következnek, Mark Broom - Tewnty Nine 2009-es remixe majd Fergie - Break In, na ez igazán atom, teperős-zakatolós, helyenként felsíró spacey sweep-pel (középtájon a kiállásnál hallható akkordozás hasonlít a 1,5 éve készülő de hamarosan talán befejeződő Kraftwerk - Robots remixem akkord stack-jára :-)) A következő szám egy régi kedves ismerős, pont egy másik Lavelle mixben hallottam, az Atmospherics-ben: Chelonis R. Jones - Deer In The Headlights (Radio Slave Remix) - ezek a Radio Slave-ék nagyon érzik a hangzást. Erre a trackre nagyon ügyesen lett rámixelve Gavin Herlihy - Machine Ate My Homework-ja, ami egy finom arpeggiot tartalmazó "küzdelmi" zene, ezután pedig Holden kietlen, magárahagyatott hangzásának egyik jobb darabja, a The Wizard következik, a maga kis mesebéli dallamocskájával. Kár volt az utolsó szám elé beerőltetni mégegy fejfájdítást, mert a Mystery Jets - Two Doors Down Duke Remont feldolgozásában igazi gyöngyszem, valódi albumzáró. Szerencsére az eredeti számhoz, amit most hallgattam meg a Youtubeon, nincs semmi köze, viszont olyanra sikerült, mint egy régi UNKLE zene..kellemes szomorkás melódia, gitárriff, kórus, a szétszórt elhaló chip-bleepekből kialakuló szép arpeggio pedig kiba**tt zseniális! ...nagy, nagy kár, hogy BÁCSIÉK inkább rockzenészek akartak lenni..
Íme az album legértékesebb zenéje:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése