Térjünk a témára.
Kedden egy 2 órás laza menés után a menetrend szerinti El Dorado kritériumra mentem el este 6-kor, Long Beachre. Megint az amatőrben indultam, amit már utólag bánok, mert ugyan amatőr vagyok, mégis lehangoló abban a mezőnyben menni azok után, amit múlt vasárnap éreztem a profik között. Elhatároztam, hogy ezúttal sem kimélem magam: erős szél volt, 1 óra bemelegités után nekivágtunk és végiglószoltam az egész versenyt, többször voltam szóló szökésben, de sehogysem birtam elrázni a kutyaütőket. Ezt a versenyt teljesen eredménytelenül zártam, sem részhajrában, sem a végén nem szereztem pontot, tekintve hogy egész végig rángatóztam. Akkor elhatároztam, hogy 1 hét múlva, az utolsó alkalommal a profik között fogok indulni.
Mivel a kedd az első blokkom kezdete, szerdán és csütörtökön két kemény edzéssel folytattam a hetet. Szerdán a Santa Ana river trail nevü bringásúton edzettem, amit eddig kerültem, mert nem túl izgalmas egy csatorna mellett bicajozni, azonban rá kellett, hogy jöjjek, TT specifikus edzésre tökéletes. Mentem hát 1 órát oda, egyet vissza, végig tempo és SST, illetve 20-10-10 perc küszöbön. 260 watt átlag 2 órára, nem rossz.
Csütörtökön a szokásos rövid nap következett, vo2max intervalokkal, a tervezett 400 wattos 5 perc ugyan nem jött össze, elvégre nem olyan könnyü harmadik nap maxon menni, viszont 4x3 perc nagyon szép, stabil 380 watt ment. Ezek után még elgurultam Laguna Beachre, gondoltam megyek egy szub-küszöböt fel a hegytetőre, azonban menet közben elszaladt a gyeplő, elindultam kényelmes 280 wattról, a 12%-os részen már 320-on mentem és a végén egészen megvadulva 410 watton fejeztem be a 14 perces hegymenetet.
Péntek pihi, azonban este mulatni "kellett menni" - ismét ellátogattunk az anaheim-i Heat nevü lokálba, ahol a haverom kecsi cimborája a manager és már megint igért nekünk kaját-piát-zongorát - azonban csak egy soron kivüli ingyen bemenet és 1 ital volt, igy messze nem voltunk olyan császárok, mint 2 hete :-) A fejem nagyon hasogatott és igazán rossz arc voltam, fáradt voltam és alig vártam, hogy haza menjünk, már a szombati közös edzésen járt az eszem.
Hajnali 2-re értünk haza, kis forgolódás után elaludtam, majd kb. 5 óra nem túl minőségi alvás után felpüffedt fejjel kelni kellett, hogy elérjem a "Food Park ride"-ot, ami nem csak ideális edzés a vasárnapi verseny előtt, olyan, mint egy verseny. A kb. 60 fős bolyban a környék erős emberei vannak, több cat1-2 pro, volt ezúttal egy u23-as kölök is a Rock Racing-ből, akivel dumáltam hazafelé, elmesélte, hogy ergométer teszten 240-es lábfordulatot hozott össze...
Amitől ez az edzés nagyon különbözik a helyi versenyektől, az az, hogy ez országúti verseny stilusban zajlik, ugyanis kisebb dombok és lankák szép számmal vannak a 2 órás menet alatt, néhány közülük pedig amolyan hegyi hajrá, mint otthon a Dórák. Az összesen sikerült csúnyán leiskoláznom őket, utólag a file-t megnézve megdöbbenve láttam, hogy amióta megvan a wattmérő, a legdurvább 10 perces és 1 perces watt született - 385 W 10 percre és 540-es 1 perc. Éreztem is, hogy nagyon szalad a gép :) A legutolsó domb a Newport Coast, ahol a csütörtöki vo2max intervalokat szoktam végezni, ezt már lazán vettem, tekintve hogy másnap verseny.
Mikor hazaértem, egy régi haverom hivott, akivel hetek óta akarunk összehozni egy laza közös bicajozást, úgyhogy épp enni volt csak időm és indulhattam el megint - kb. 1,5 óra nagyon laza kóválygás után úgy éreztem, ez a nap túl hosszúra sikerült "átmozgató edzésnek" és holnap meg fogom szivni - 4 órát sikerült a nyeregben tölteni, ráadásul az alvásdeficitet is be kell hozni... Délután sikerült 3 órát aludnom, ez nagyon kellett, az esti elalvás emiatt persze nehezebben ment, úgyhogy vasárnap reggel kicsit álmoskásan keltem - kólával kellett inditani a napot.
Imádom ezeket a rajtidőket, amik itt vannak - ez esetben 12:30 - van idő nyugodtan elkészülni, elindulni, nincs a hajnali remegés. Kényelmesen 10 óra körül bepattantam az autóba, természetesen végig autópályán (itt mindenhova autópálya visz) nem sokkal több, mint 1 óra múlva megérkeztem Ontario-ba,az 1.0 besorolású (USCF) Easter Sunday Grand Prix helyszinére, pontosan ugyanoda, ahol egy évvel ezelőtt indultam ezen a versenyen és sajnálatos módon az utolsó körben ledefekteltem.
Nevezés után a szokásosnál rövidebb bemelegitést csináltam, mindössze egy db 5 perces küszöbmenést beiktatva, de úgy éreztem, jó lesz ez.
Az első verseny master1 amatőr kat. volt. Igen hamar elkezdtem akciózni, mentem mindenn kisérletre, aztán vissza a mezőnyhöz, nagy szél volt, rájöttem már, hogy esély nincs elmenésre ezeken a rövid, szeles pályákon, ilyen mezőnyben. Az 1.2 mérföldes pályán mindössze 40 percig tartott a verseny, 2 hajrán hatalmas sprintben kikaptam és második lettem, amiért mindössze SoCal kupa pont jár (amit a hajamra kenhetek) aztán egy teljesen más taktikával sikerült nyernem egy kört - 1 grammot nem álltam ki a nyeregből, beülve forgattam a 3ik helyen, amikor kihullottak előlem, nyomtam egy kövér gázt és kész. Jutalmam egy pár Schwalbe gumi lett. Úgy éreztem, ugyanezzel a módszerrel ott lehetek az elején a végső hajránál, de megint elbaltáztam és 14. lettem.
A következő verseny a master1 profi volt, 2 órát kellett elcsapnom a rajtig, igy leheveredtem egy pokrócra a fübe és egészen fantasztikusan éreztem magam, sikerült ellazulni. Fél órával a rajt előtt összeszedtem magam, mozogtam kb. 20 percet minden erőlködés nélkül, majd nekivágtunk a "komoly menésnek" - ez az a mezőny, ahol a komoly emberek vannak (illetve a nem-master pro) - tudom, tudom már előre, ahogy mondják otthon magukban, hogy "na jóóóó master, de gagyi.." - annyit ezekről az öregemberekről, hogy rendre csúnyán kiosztanak konti és prokonti nagymenőket, ahogy a mellékelt fotó a befutóról mutatja, bal oldalt Giant mezben Chris DeMarchi, ahogy alázza a Colavitás nagymenőt, a Jelly Belly-s ridert, illetve egy sorral hátrébb a Rock Racingeseket.
Az első körben kőkeményen elindultunk, akkor azt mondtam magamban, hogy "ajjaj, ha ez igy indul, mi lesz később" de mivel elől voltam, belekeveredtem az elmenésbe, amit az előbb emlitett DeMarchi csinált és pár hozzá hasonló izomtibor igen szigorúan küldte és csúnyán elhajtották a nem dolgozókat a p.ba - úgy éreztem nekem ez itt egy kicsit hirtelen és sok, fél szemmel a kompúteren állandóan 400 watt feletti értékeket láttam, meg 48-50 km/h-t, úgyhogy hátrébb csurogtam, ám már az is egy elmenés volt, a főmezőny már 1 kanyarral hátrébb volt. Mindez az első 2 körön belül. Ez a kis 10 fős grupetto, ahova kerültem, tartalmazott kb. 6 db kutyaütőt, akik nem vettek részt a forgásban, ettől függetlenül úgy haladtunk, hogy egy gyerek mesélte a végén, hogy a mezőnyben vért fostak, hogy felérjenek. Kezdtem fáradni és kiváncsian vártam, hogy a többiek meddig birják ezt, ekkor azonban ők is lelankadtak, úgyhogy egy kicsit pihentem és egy métert nem vezettem, aztán amikor a mezőny felért, pár kör alatt egészen jól kipihentem magam és az utolsó körökben megint akciókban vettem részt, többek között egy 3 fős elmenésben, ahol a kezdeményező a pár nappal ezelőtti postomban bemutatott brutális külsejü figura volt - azonban a harmadik gyerek teljesen kész volt, láttam hogy ez nem egy életképes elmenés, úgyhogy visszakerültünk hamar a mezőnybe. Az utolsó körön csak a helyezkedéssel foglalkoztam, ami lehetőségeimhez képest egész jól sikerült, a 13. helyen futottam be, a jobb szélen jöttem egyre feljebb, ahogy elölről a szélből kihullottak az emberek. Ez életem eddigi legjobb eredménye profi mezőnyben - 3 hellyel maradtam le a pénzdijról. Nagy élmény volt ez a verseny!
Tegnap erős széllökések és borús idő volt, azonban elmentem a tervezett utolsó El Dorado-ra, kipróbálni a gyorsvonatot. Délelőtt egy laza 1,5 órás menés volt, ellátogattam egy bicajboltba, és vettem pár szerszámot. Ebéd, majd egy 20 perces szieszta után útra keltem, megint 5 előtt már megérkeztem, úgyhogy el is kezdtem a tartalmas majd' 1 órás bemelegitésemet. Nagyon felerősödött a szél, a tévében 70 mph-s széllökésekről beszéltek este. Szó szerint rázott a hideg a rajt előtt, annyira hüvi lett - az első kör neutrál, itt csak minimálisan melegedtem újra fel, azonban az első körben egyből próbálkozott egy gyerek, akivel mivel fáztam, elmentem egy darabig. Az első két kör tele volt próbálkozásokkal, de mindegyik szerelve lett. Ott volt a mezőnyben Rahsaan Bahati (Rock Racing) USA kritérium bajnok, gondoltam itt ma ő biztos nyer, úgyhogy rá tettem a kereket. Egyszer csak megindultak a Sho-Air-es durva emberek, akiket minden alkalommal elmenésben láttam, amikor az amatőr mezőnyben elhaladtak mellettünk, ki is alakult a nap győztes elmenése, melybe ugyan csak pár percig, de én is bekerültem Bahati kereke mögött - ám itt nem volt sumák, úgy éreztem ez nekem sok lesz, ugyanis innen még a Bahati is leszakadt, aztán kicsit később felért, talán-talán mehetettem volna vele, de inkább visszaszakadtam a mezőnybe. Eszméletlen kepesztés volt végig, szélen, néhol igen kellemetlen volt és többször úgy éreztem, hogy megúszok az 50 feletti tempónál, de a pofaszeles részen többször húztam a sort, az valahogy sokkal jobban esett, mint oldalszélben a csikban egyesével menni. A vége előtt kb. 3 körrel egy mexikói gyerekkel elugrottunk a mezőnytől, pontosabban ő feljött rám, de én rövideket akartam vezetni gyors váltással, ő meg vezetett egy fél percest, utána én jöttem és már le is adtam, erre hápogott. Utána egyedül kepesztett a szélben, jól meg is zakkant. A célba a mezőnnyel érkeztem, kb. 15 helyen.
A verseny ismét Jamie Paolinetti nyerte, egy újabb "vénember", "volt" profi, igen szép karrierrel, igen csúnyán egyedül ellépett az 5 fős elmenésből és hasonlót minden héten eljátszik.
A kis "gagyi" helyi kritkó mezőnyéről pedig annyit, hogy az USA kritkó bajnok Bahati 6. tudott csak lenni, a long beach-i lakos Tony Cruz (BMC, ex-USPS,Discovery), aki sürün indul itt, szintúgy nem képes nyerni. Elolvastam ennek a Paolinetti-nek a történetét, hát elég durva ember. Szörfözés közben egy haverja hivta el bicajozni, 4 hét bicajozás után végigment elit mezőnyben akkori aktuális Tour De France menőkkel.. Genetic freak.
Ma megvolt az utolsó komoly edzésem - mentem egy brutális kanyon kört, sikerült überelni a két héttel ezelőttit: 255 TSS, 243 watt NP, 3h 55m, 1300 méter szint, 118 km, 2980 kJ munka. Szép idő volt, de nagyon erős szél.
Holnap teljes pihi, pénteken egy átmozgatás, szombaton pedig A VERSENY: The Devil's Punchbowl, az egyetlen országúti verseny, amig itt vagyok, 3 kör hegyi pályán. Jó helyezést szeretnék elérni, szoritsatok!
Vasárnap elhagyom a kontinenst.
Kedden egy 2 órás laza menés után a menetrend szerinti El Dorado kritériumra mentem el este 6-kor, Long Beachre. Megint az amatőrben indultam, amit már utólag bánok, mert ugyan amatőr vagyok, mégis lehangoló abban a mezőnyben menni azok után, amit múlt vasárnap éreztem a profik között. Elhatároztam, hogy ezúttal sem kimélem magam: erős szél volt, 1 óra bemelegités után nekivágtunk és végiglószoltam az egész versenyt, többször voltam szóló szökésben, de sehogysem birtam elrázni a kutyaütőket. Ezt a versenyt teljesen eredménytelenül zártam, sem részhajrában, sem a végén nem szereztem pontot, tekintve hogy egész végig rángatóztam. Akkor elhatároztam, hogy 1 hét múlva, az utolsó alkalommal a profik között fogok indulni.
Mivel a kedd az első blokkom kezdete, szerdán és csütörtökön két kemény edzéssel folytattam a hetet. Szerdán a Santa Ana river trail nevü bringásúton edzettem, amit eddig kerültem, mert nem túl izgalmas egy csatorna mellett bicajozni, azonban rá kellett, hogy jöjjek, TT specifikus edzésre tökéletes. Mentem hát 1 órát oda, egyet vissza, végig tempo és SST, illetve 20-10-10 perc küszöbön. 260 watt átlag 2 órára, nem rossz.
Csütörtökön a szokásos rövid nap következett, vo2max intervalokkal, a tervezett 400 wattos 5 perc ugyan nem jött össze, elvégre nem olyan könnyü harmadik nap maxon menni, viszont 4x3 perc nagyon szép, stabil 380 watt ment. Ezek után még elgurultam Laguna Beachre, gondoltam megyek egy szub-küszöböt fel a hegytetőre, azonban menet közben elszaladt a gyeplő, elindultam kényelmes 280 wattról, a 12%-os részen már 320-on mentem és a végén egészen megvadulva 410 watton fejeztem be a 14 perces hegymenetet.
Péntek pihi, azonban este mulatni "kellett menni" - ismét ellátogattunk az anaheim-i Heat nevü lokálba, ahol a haverom kecsi cimborája a manager és már megint igért nekünk kaját-piát-zongorát - azonban csak egy soron kivüli ingyen bemenet és 1 ital volt, igy messze nem voltunk olyan császárok, mint 2 hete :-) A fejem nagyon hasogatott és igazán rossz arc voltam, fáradt voltam és alig vártam, hogy haza menjünk, már a szombati közös edzésen járt az eszem.
Hajnali 2-re értünk haza, kis forgolódás után elaludtam, majd kb. 5 óra nem túl minőségi alvás után felpüffedt fejjel kelni kellett, hogy elérjem a "Food Park ride"-ot, ami nem csak ideális edzés a vasárnapi verseny előtt, olyan, mint egy verseny. A kb. 60 fős bolyban a környék erős emberei vannak, több cat1-2 pro, volt ezúttal egy u23-as kölök is a Rock Racing-ből, akivel dumáltam hazafelé, elmesélte, hogy ergométer teszten 240-es lábfordulatot hozott össze...
Amitől ez az edzés nagyon különbözik a helyi versenyektől, az az, hogy ez országúti verseny stilusban zajlik, ugyanis kisebb dombok és lankák szép számmal vannak a 2 órás menet alatt, néhány közülük pedig amolyan hegyi hajrá, mint otthon a Dórák. Az összesen sikerült csúnyán leiskoláznom őket, utólag a file-t megnézve megdöbbenve láttam, hogy amióta megvan a wattmérő, a legdurvább 10 perces és 1 perces watt született - 385 W 10 percre és 540-es 1 perc. Éreztem is, hogy nagyon szalad a gép :) A legutolsó domb a Newport Coast, ahol a csütörtöki vo2max intervalokat szoktam végezni, ezt már lazán vettem, tekintve hogy másnap verseny.
Mikor hazaértem, egy régi haverom hivott, akivel hetek óta akarunk összehozni egy laza közös bicajozást, úgyhogy épp enni volt csak időm és indulhattam el megint - kb. 1,5 óra nagyon laza kóválygás után úgy éreztem, ez a nap túl hosszúra sikerült "átmozgató edzésnek" és holnap meg fogom szivni - 4 órát sikerült a nyeregben tölteni, ráadásul az alvásdeficitet is be kell hozni... Délután sikerült 3 órát aludnom, ez nagyon kellett, az esti elalvás emiatt persze nehezebben ment, úgyhogy vasárnap reggel kicsit álmoskásan keltem - kólával kellett inditani a napot.
Imádom ezeket a rajtidőket, amik itt vannak - ez esetben 12:30 - van idő nyugodtan elkészülni, elindulni, nincs a hajnali remegés. Kényelmesen 10 óra körül bepattantam az autóba, természetesen végig autópályán (itt mindenhova autópálya visz) nem sokkal több, mint 1 óra múlva megérkeztem Ontario-ba,az 1.0 besorolású (USCF) Easter Sunday Grand Prix helyszinére, pontosan ugyanoda, ahol egy évvel ezelőtt indultam ezen a versenyen és sajnálatos módon az utolsó körben ledefekteltem.
Nevezés után a szokásosnál rövidebb bemelegitést csináltam, mindössze egy db 5 perces küszöbmenést beiktatva, de úgy éreztem, jó lesz ez.
Az első verseny master1 amatőr kat. volt. Igen hamar elkezdtem akciózni, mentem mindenn kisérletre, aztán vissza a mezőnyhöz, nagy szél volt, rájöttem már, hogy esély nincs elmenésre ezeken a rövid, szeles pályákon, ilyen mezőnyben. Az 1.2 mérföldes pályán mindössze 40 percig tartott a verseny, 2 hajrán hatalmas sprintben kikaptam és második lettem, amiért mindössze SoCal kupa pont jár (amit a hajamra kenhetek) aztán egy teljesen más taktikával sikerült nyernem egy kört - 1 grammot nem álltam ki a nyeregből, beülve forgattam a 3ik helyen, amikor kihullottak előlem, nyomtam egy kövér gázt és kész. Jutalmam egy pár Schwalbe gumi lett. Úgy éreztem, ugyanezzel a módszerrel ott lehetek az elején a végső hajránál, de megint elbaltáztam és 14. lettem.
A következő verseny a master1 profi volt, 2 órát kellett elcsapnom a rajtig, igy leheveredtem egy pokrócra a fübe és egészen fantasztikusan éreztem magam, sikerült ellazulni. Fél órával a rajt előtt összeszedtem magam, mozogtam kb. 20 percet minden erőlködés nélkül, majd nekivágtunk a "komoly menésnek" - ez az a mezőny, ahol a komoly emberek vannak (illetve a nem-master pro) - tudom, tudom már előre, ahogy mondják otthon magukban, hogy "na jóóóó master, de gagyi.." - annyit ezekről az öregemberekről, hogy rendre csúnyán kiosztanak konti és prokonti nagymenőket, ahogy a mellékelt fotó a befutóról mutatja, bal oldalt Giant mezben Chris DeMarchi, ahogy alázza a Colavitás nagymenőt, a Jelly Belly-s ridert, illetve egy sorral hátrébb a Rock Racingeseket.
Az első körben kőkeményen elindultunk, akkor azt mondtam magamban, hogy "ajjaj, ha ez igy indul, mi lesz később" de mivel elől voltam, belekeveredtem az elmenésbe, amit az előbb emlitett DeMarchi csinált és pár hozzá hasonló izomtibor igen szigorúan küldte és csúnyán elhajtották a nem dolgozókat a p.ba - úgy éreztem nekem ez itt egy kicsit hirtelen és sok, fél szemmel a kompúteren állandóan 400 watt feletti értékeket láttam, meg 48-50 km/h-t, úgyhogy hátrébb csurogtam, ám már az is egy elmenés volt, a főmezőny már 1 kanyarral hátrébb volt. Mindez az első 2 körön belül. Ez a kis 10 fős grupetto, ahova kerültem, tartalmazott kb. 6 db kutyaütőt, akik nem vettek részt a forgásban, ettől függetlenül úgy haladtunk, hogy egy gyerek mesélte a végén, hogy a mezőnyben vért fostak, hogy felérjenek. Kezdtem fáradni és kiváncsian vártam, hogy a többiek meddig birják ezt, ekkor azonban ők is lelankadtak, úgyhogy egy kicsit pihentem és egy métert nem vezettem, aztán amikor a mezőny felért, pár kör alatt egészen jól kipihentem magam és az utolsó körökben megint akciókban vettem részt, többek között egy 3 fős elmenésben, ahol a kezdeményező a pár nappal ezelőtti postomban bemutatott brutális külsejü figura volt - azonban a harmadik gyerek teljesen kész volt, láttam hogy ez nem egy életképes elmenés, úgyhogy visszakerültünk hamar a mezőnybe. Az utolsó körön csak a helyezkedéssel foglalkoztam, ami lehetőségeimhez képest egész jól sikerült, a 13. helyen futottam be, a jobb szélen jöttem egyre feljebb, ahogy elölről a szélből kihullottak az emberek. Ez életem eddigi legjobb eredménye profi mezőnyben - 3 hellyel maradtam le a pénzdijról. Nagy élmény volt ez a verseny!
Tegnap erős széllökések és borús idő volt, azonban elmentem a tervezett utolsó El Dorado-ra, kipróbálni a gyorsvonatot. Délelőtt egy laza 1,5 órás menés volt, ellátogattam egy bicajboltba, és vettem pár szerszámot. Ebéd, majd egy 20 perces szieszta után útra keltem, megint 5 előtt már megérkeztem, úgyhogy el is kezdtem a tartalmas majd' 1 órás bemelegitésemet. Nagyon felerősödött a szél, a tévében 70 mph-s széllökésekről beszéltek este. Szó szerint rázott a hideg a rajt előtt, annyira hüvi lett - az első kör neutrál, itt csak minimálisan melegedtem újra fel, azonban az első körben egyből próbálkozott egy gyerek, akivel mivel fáztam, elmentem egy darabig. Az első két kör tele volt próbálkozásokkal, de mindegyik szerelve lett. Ott volt a mezőnyben Rahsaan Bahati (Rock Racing) USA kritérium bajnok, gondoltam itt ma ő biztos nyer, úgyhogy rá tettem a kereket. Egyszer csak megindultak a Sho-Air-es durva emberek, akiket minden alkalommal elmenésben láttam, amikor az amatőr mezőnyben elhaladtak mellettünk, ki is alakult a nap győztes elmenése, melybe ugyan csak pár percig, de én is bekerültem Bahati kereke mögött - ám itt nem volt sumák, úgy éreztem ez nekem sok lesz, ugyanis innen még a Bahati is leszakadt, aztán kicsit később felért, talán-talán mehetettem volna vele, de inkább visszaszakadtam a mezőnybe. Eszméletlen kepesztés volt végig, szélen, néhol igen kellemetlen volt és többször úgy éreztem, hogy megúszok az 50 feletti tempónál, de a pofaszeles részen többször húztam a sort, az valahogy sokkal jobban esett, mint oldalszélben a csikban egyesével menni. A vége előtt kb. 3 körrel egy mexikói gyerekkel elugrottunk a mezőnytől, pontosabban ő feljött rám, de én rövideket akartam vezetni gyors váltással, ő meg vezetett egy fél percest, utána én jöttem és már le is adtam, erre hápogott. Utána egyedül kepesztett a szélben, jól meg is zakkant. A célba a mezőnnyel érkeztem, kb. 15 helyen.
A verseny ismét Jamie Paolinetti nyerte, egy újabb "vénember", "volt" profi, igen szép karrierrel, igen csúnyán egyedül ellépett az 5 fős elmenésből és hasonlót minden héten eljátszik.
A kis "gagyi" helyi kritkó mezőnyéről pedig annyit, hogy az USA kritkó bajnok Bahati 6. tudott csak lenni, a long beach-i lakos Tony Cruz (BMC, ex-USPS,Discovery), aki sürün indul itt, szintúgy nem képes nyerni. Elolvastam ennek a Paolinetti-nek a történetét, hát elég durva ember. Szörfözés közben egy haverja hivta el bicajozni, 4 hét bicajozás után végigment elit mezőnyben akkori aktuális Tour De France menőkkel.. Genetic freak.
Ma megvolt az utolsó komoly edzésem - mentem egy brutális kanyon kört, sikerült überelni a két héttel ezelőttit: 255 TSS, 243 watt NP, 3h 55m, 1300 méter szint, 118 km, 2980 kJ munka. Szép idő volt, de nagyon erős szél.
Holnap teljes pihi, pénteken egy átmozgatás, szombaton pedig A VERSENY: The Devil's Punchbowl, az egyetlen országúti verseny, amig itt vagyok, 3 kör hegyi pályán. Jó helyezést szeretnék elérni, szoritsatok!
Vasárnap elhagyom a kontinenst.
Easter Sunday GP (Rank 1.0) | ||||
Masters 30+ pro | ||||
Place | License | Name | Team | |
1 | 9156 | Chris DeMarchi | Amgen/Giant Masters | |
2 | 50383 | James Stark | CA Pools Racing | |
3 | 23731 | Mike McMahon | Team Velocity | |
4 | 169088 | Bert Glennon | Schroeder Iron / BGM Sports | |
5 | 46065 | Mark Whitehead | Unattached | |
6 | 230084 | Justin Beope | Pista Palace's Arrogant Bastards | |
7 | 201560 | Carlos Garcia | Project 5 Racing | |
8 | 163417 | Enrique Gutierrez | Nytro Racing | |
9 | 85553 | Joshua Kerr | Southern California Velo | |
10 | 67108 | James Lowe | Team Nytro | |
11 | 55982 | Eric Johnson | Team Redlands | |
12 | 63418 | Jeffrey Johnson | Allegiant Airlines/Pain MD's.com | |
13 | CAN | Adam Werderits | FTC-Merida-ReVO2lution | |
14 | 144754 | Emmanuel Gomez | Pasadena Athletic Assoc (PAA) | |
15 | 47342 | Luis Resendez | Coates /On Deck Foundation | |
16 | 257944 | David Bianco | PAA / RE/MAX | |
17 | 45772 | Joseph Pasqualetto | Bicycle Johns Serious Cycling | |
18 | 183841 | David Calta | South Bay Wheelmen | |
19 | 286572 | Elan Walshe | Team Velosport Club | |
20 | 269632 | Terence Traughber Jr | PAA / RE/MAX | |
21 | 245722 | Mark Miller | CA Pools Racing | |
22 | 222185 | David Ascencio | Coates /On Deck Foundation | |
23 | 226513 | Jan Hagenbrock | UC Cyclery/JW Flooring | |
24 | 100279 | Evan Trubee | Century Road Club Of America | |
25 | 249153 | David Gibson | Kahala LaGrange | |
26 | 195294 | James Keiser | G S Adams Avenue Bicycles | |
27 | 255829 | Tae Kim | PAA / RE/MAX | |
28 | | Marshall Mathis | Unattached | |
29 | 145894 | Reynoldo Sanchez | Unattached | |
30 | 41082 | Mark Henry | NU Vision Cyclery | |
31 | 46463 | Mark Erhart | Spring Mountain Cycling Club | |
32 | 251161 | Jonathan Hausman | Kahala LaGrange | |
33 | 166995 | Robert Ramirez | CA Pools Racing | |
34 | 86499 | Nick Humphrey | PAA / RE/MAX | |
35 | 56337 | Robert Gates | Unattached | |
36 | 216960 | Jeffrey Padgett | Team Redlands | |
37 | 153324 | Adrain Amodeo | ironfly | |
38 | 67271 | Anthony Johnson | Liquid Fitness/Adageo Energy | |
39 | 155149 | Jeff Hall | EDGE Racing | |
40 | 288337 | Summer OBlack | Swami's Cycling Club | |
41 | 7119 | Brian Clement | ACQUA AL 2/San Diego Bicycle Club | |
42 | 3316 | Christopher Bennett | ACQUA AL 2/San Diego Bicycle Club | |
43 | 79728 | Jeff Herring | Team CICLE | |
44 | 65904 | Neil Aldridge | Schroeder Iron/Incycle Masters | |
45 | 156086 | Shawn VanGassen | Nytro Racing | |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése