Hegymászás Ushuaiaban

Képzeld el, hogy a világ végén vagy..nos, mi most ott vagyunk. Ushuaia a világ legdélebbi városa, innen a Antarktisz csak ezernéhány kili, 8-10 napos hajóút, 2000 dollár körül el is lehet ugrani egy 10 napos last minute utazásra..
Alig több, mint egy hét és kb. 6000 km megtétele után (szárazföldön) jutottunk el idáig. Voltunk egy megapolisz fővárosban, ami felfoghatatlan méretü, láttuk a legmenőbb tengerparti nyaralóhelyet, keresztül mentünk a Pampákon Argentina legjobb sielőhelyéig, háromszor mentünk oda-vissza az Andok és az Atlanti-part között, amig olyan keskeny nem lett a kontinens, hogy a 18 órás átszelési idő pár órára redukálódott. Utaztunk bérautóval, taxival, busszal, sétahajóval és komppal keltünk át a Magellán-szoroson. Ezt a hatalmas távolságot visszafelé repülővel fogjuk megtenni, Buenos Aires-ig, kb. 4-5 óra alatt.
Félbehagytam, hogy hogyan jutottunk ide Rio Gallegosból: a rácsozott ablakú busz fedélzetén majdnem végig a nagy semmiben mentünk, ahol birkák legelésztek és nem volt érdekes a táj. A látvány az út utolsó óráiban vadult meg teljesen, ekkor azonban olyan volt, mintha egy több 100 km-es nemzeti parkban mennénk, hegyi szerpentineken, fél méterre a szakadéktól. Különösen a Garibaldi-hágó volt súlyos a Lago Escondido felett, ezt majd a filmen lehet látni, ugyanis utolsó percig elfogyott a film az úton, a fényképező pedig nem igazán használható buszablak megett.
Az út mentén rettenetes mennyiségü halott fa volt, ami nagyrészt az elszaparodott hódoknak köszönhető, ettől függetlenül fantasztikus "másik világi" élmény. Jezabeussal megint megállapitottuk, hogy épithet akármit az ember, lehet városokat nézegetni, de az a show. amit a természet nyomat, überelhetetlen - Patagóniában pedig a lehető legközelebb kerültünk hozzá.
A chileiek valahogy kipasszirozták maguknak ezt a teljesen felesleges területet, hogy ne lehessen nyugodtan Tüzföldre eljutni, ez számunkra kb. 2 olyan órát jelentett, ami nagyon harmadik világ-beli határon kilépéses-belépéses mókával telt. Ezalatt gyüjtöttünk 4 új pecsétet az útlevélbe, és újraindult a 90 nap turista-tartózkodási idő is.
Ma vasárnap volt és az amúgy is igen csendes Ushuaia teljesen üres volt. Reggel inditottunk egy kis kolbászolással, majd körülnéztünk a kikötőben hajózási programok ügyében, ugyanis itt be lehet iratkozni olyan mókákra mint világvége világitótorony-sziget, fókanézés, pingvinek közt sétálás, kormoránozás, stb.
A du. 3-ra tervezett hajós kaland meghiúsult nagy szél miatt, ugyanis a kis hajót, akikkel mentünk volna, nem engedték ki a vizre, ezért más program után kellett néznünk. Bejött a képbe a legkönnyebben elérhető gleccser, ami nem messze a szállásunktól kezdődik, Ushuaia nyugati részén. Miután már tegnap óta viccelünk azzal, hogy felfutunk a hegyre, ami itt van Ushuaia mögött, ma természetesen valódi elmebetegek módjára meg is történt.

Divatáruban, tornacipőben, farmerban nekiálltunk, hogy felszaladunk egy hóval fedett gleccseren és meg is csináltuk.
A közel 3 órás erőfeszitésért cserébe olyan élményben volt részünk, amilyenben még soha. Valamivel hamarabb felértem a hegytetőre a Jezabeus előtt, teljesen egyedül egy havas 1000 méter feletti csúcsra, ahonnan hirtelen sok egyéb környező hegy vált láthatóva és ez nagy mennyiségü endorfint szabaditott fel bennem, nevettem-sirtam, olyan gyönyörü volt (a képek között látható). Ez nem olyan, mint amikor az ember felmegy silifttel a hegytetőre és körülnéz - bár a látvány olyan, az élmény, hogy saját erőből jutottál oda, kiépitett út nélkül, ráadásul egyedül vagy, páratlan.

Származási hely: ushuaia

Tulajdonképpen ez volt az első hegymászásnak mondható élményem, amikor elég vad állapotok között egy igazi hegy oldalában, ráadásul egy hóval fedett gleccseren felmásztam. Biztosan fogja még követni még több is..
Mondanom sem kell, hogy az esetleges próbálkozók félúton visszafordultak, komoly ruházattal, fokosokkal - mi, az abszolút alkalmatlan ruházatunkkal igazi őrülteknek nézhettünk ki..
Rendesen elfáradtunk, az esti program egy házi készitésü choripan volt chimichurrival, illetve a blog megirása..Nem gondoltam volna, hogy már megint éjfélig itt fogok szórakozni, már rég le akartam feküdni. Hogy a radai...!